A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Idősek Otthona (1011 Budapest, Fő utca 41.) 76 férőhelyes idősek otthonaként működik, ahol átlagos szükségletű és demenciával élő lakók teljeskörű ellátása történik a fővárosban, országos ellátási területtel.
A Budapest szívében működő idősek otthona azoknak a koruk és egészség állapotuk miatt ápolásra, gondozásra szoruló személyeknek az ellátását végzi, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 68/A. § (3) bek.-ben meghatározott gondozási szükséglettel rendelkeznek, ellátásuk más módon nem oldható meg. Az idősek otthonába felvételt nyerhet az a 18. életévet betöltött személy is, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni, és gondozási szükséglettel rendelkezik. Az intézmény férfi és női ellátottakat is fogad, 2 – 3 – 4 ágyas szobákban, közös vizes blokkokkal.
Egy kis történelmi visszatekintés, mely az Otthon küldetését is meghatározza.
Az intézményi ellátás gyökerei a Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Rend történetéhez nyúlnak vissza. A rendszerváltozás után a szerzetesrend visszakapta a Batthyány téri intézményét, ahol a jelenben idősotthoni ellátás mellett, 24 órás egészségügyi centrum, lábadozó, téli időszakban krízisférőhelyeket biztosító hajléktalan ellátás folyik, egyéb segélyezési tevékenységek mellett.
A rendszerváltást követően Paskai László bíboros úr, Ambrózia nővért nevezte ki magyarországi tartományfőnökének. A szerzetesrend tagsága akkor már idős, beteg nővérekből állt, ezért Ambrózia nővér Kozma Imre atya és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködését kérte a bentlakásos idősotthon fenntartásához. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a szerzetesrend magyarországi szellemi örököseként őrzi az Erzsébet apácákra jellemző szemléletet, amellyel a gondoskodásra szoruló betegeket és idős embereket ápolták.
Ahhoz, hogy a Gondviselés Házában folyó idősellátás missziós küldetését meghatározzuk, érdemes visszanyúlni a gyökerekhez, ahogy a szerzetes nővérek végezték keresztény értékrendjükből fakadó szociális küldetésüket.
Az Erzsébet-nővérek a szegény és alázatos Krisztust követik Assisi Szent Ferenc és Szent Erzsébet példája nyomán, akik magukat a betegek szolgáinak tekintették, és a legnyomorúságosabb betegben is magát Krisztust látták.
A nővérek elsődleges feladata a betegek szolgálata volt. Kórházaik központi részét a nagy közös kórterem alkotta, amelyben oltárt állítottak. A kórházhoz mindenhol gyógyszertár is tartozott. A budai Erzsébet-apácák az aacheni Erzsébet-apácák (elizabetánusok) egy csoportja. A betegápolás ügyének megoldására a város és II. József sürgetésére 1785. november 6-án, a bécsi kolostorból 20 nővér vette át a kiürített kolostort és 20 ággyal megnyitották a város első női kórházát. A budai Erzsébet-apácák kórháza 1817. évtől működött, 1928-ban már 130 ággyal. 1944-ben betegség címén több mint 100 zsidót rejtegettek, és számos zsidót mentettek ki az óbudai téglagyárból is. A rend feloszlatásakor, 1950-ben 69 fő Erzsébet-apácának kellett távoznia a házból. Miután a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendet, a kiválóan képzett nővérek igyekeztek az egészségügyben elhelyezkedni. Templomukban rendszeresen találkoztak, így a lelki közösség kötelékeit is megőrizték.1990-ben 25 fő Erzsébet nővér kezdte meg ujjászervezni a közösségi életet. Az időközben fővárosi fenntartásban működő szociális otthont visszakapták, mely jelenleg a Gondviselés Háza Idősek Otthonának is helyet ad 2000. év nyarától.
A történelmi kitekintés után térjünk vissza a jelenbe. Az intézmény tárgyi feltételeit folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük, kiemelten a demenciával élő lakóink speciális szükségleteire figyelve a korszerű ágyak beszerzésével és színes falakkal. Az épület akadálymentesített, lifttel felszerelt, korszerű közös vizes blokkokkal ellátott. Az épület jellegéből adódóan nincs önálló udvara az otthonnak, de egy zöldnövényekkel, pihenő padokkal ellátott belső terasz biztosítja a természeti környezetet, ahol szabadtéri foglalkozásokra is lehetőség van.
A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő személyek részére teljes körű ellátást biztosít, így az étkeztetést, szükség szerint ruházatot, textíliát, ezek rendszeres tisztítását. Továbbá egészségügyi ellátást az intézmény orvosa és pszichiáter szakorvosa biztosítja. Rendelkezünk az ellátásban részesülők rendszeres alap és eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő mennyiségű gyógyszerkészlettel. Mentálhigiénés ellátást, foglalkoztatást az intézményben három fő terápiás/szociális munkatárs látja el, melyet önkéntes személyek is támogatnak. Az önkéntesség a Máltai Szeretetszolgálat egyik alappillére. Az intézményben a gondozási egységek és csoportok a hatályos vonatkozó jogszabály értelmében kerültek kialakításra. Az I. gondozási egységben vannak az átlagos ellátást igénylő ellátottak. A II. gondozási egységben a teljes ellátásra szoruló fekvőbetegek és a demenciával élő ellátottak. Az átlagos állapotú idősek szabadon lépnek ki az intézmény területéről, a demenciával élők számára a zárt, biztonságos belső terek és a terasz ad lehetőséget a mozgásra és a hozzátartozók vagy segítő szakemberek segítségével biztosított az intézményen kívüli séta, program is számukra. A nap 24 órájában a gondozói-ápolói jelenlét és portaszolgálat van az intézményben. Az intézmény saját gyógytornászt alkalmaz.
A közösségi fejlesztés megvalósítás keretében rendszeres kapcsolatban áll az intézmény az I. kerületi óvodákkal, iskolákkal, akik műsorokkal színesítik az idősek otthona életét. Ezek a találkozások a kulturális programokon túl ápolják a generációk közötti kapcsolatot is. Kulturális programok szervezése is része a lakók foglalkoztatási tervének, így színházlátogatások, előadóművészek fogadása az intézménybe, városi séták stb.
2025. évtől elindítottuk a hozzátartozói csoportot, melynek célja, hogy a hozzátartozók segítséget kapjanak abban, hogy megértsék a demenciát, mint tünetegyüttest, a legjellemzőbb tüneteket megismerjek, tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan kommunikáljanak a demenciával érintett családtaggal, hallhatnak a helyes hozzátartozói attitűdökről és megtapasztalják azt, hogy problémájukkal nincsenek egyedül.
Összefoglalva, a tartós bentlakást nyújtó idősek otthona intézmény működtetésében több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az intézmény. Az ellátáson belül kiemelten a demenciával élők egyéni szükségleteinek megfelelő alapápolás, gondozás mentálhigiénés ellátás területén rendelkezik professzionális tapasztalattal.
A szakosított idősellátási munkacsoport az időskorúak gondozóháza és idősek otthonai ellátási formák szakembereinek, fenntartóinak nyújt segítséget.
Az elmúlt évtizedekben a megyei, később regionális módszertanok segítették a szociális intézményeket a mindennapok útvesztőjében, ezek átalakítása után némi hiátus keletkezett a rendszerben. Azért csatlakoztunk a szakmatámogatáshoz, hogy e hiányt pótoljuk a szakmatámogatási rendszer bevezetésével.
Tevékenységvégzésünk során együttműködünk a Református Szeretetszolgálat munkatársaival, mindkét konzorciumi partner a Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat Fogyatékos Emberek Budapesti Szociális Alap- és Szakosított Ellátási Szakmatámogatási Csoportja munkacsoport működtetéséért felel, a vállalt ellátástípusok támogatásában.
Rendszeresen tartunk szakmai napokat, munkacsoporti műhelyeket, ahol aktuális témák feldolgozása történik. A kölcsönös tanulásban olyan témákhoz is hozzányúlunk, melyek közösségi feldolgozására korábban nem volt mód. Például a közelmúltban volt egy előadás a „Demenciával élő idős személyek érzelemvilága, intimitása, ennek kihívásai a mindennapi gondozói munkában”, előadónk Dr. Marton István professzor úr volt. Nem könnyű téma, szakirodalom tudomásunk szerint nem áll rendelkezésre, így gyakorlati tapasztalatainkat osztottuk meg egymással az interaktív előadás során. A szakma részéről megfogalmazásra került, hogy valóban nagy kihívás a demenciával élő emberek érzelmeinek kezelése, a férfi – nő kapcsolat helyes mederben tartása az intézményi közösségi életben és a hozzátartozók felé egyaránt. Egyik kolléga fogalmazta meg, hogy itt is – mint minden egyéb területen a munkánkban – az emberi méltóság tiszteletben tartása az alap. Erről a helyzetről nyíltan kell beszélni a kijelölt szakembernek – vezető, terápiás vagy szociális munkatárs – a hozzátartozóval, akinek esetleg nehézséget jelent megélni, hogy édesanyja, édesapja, esetleg a házastárs érzelmileg kötődik egy számukra idegen lakótárshoz. Idősek otthonaiban pozitív tapasztalataink is vannak, hogy ezek az új kapcsolatok érzelmi stabilitást adhatnak az idős személynek, megerősítik, kiteljesítik őt az intézményi életbe, de negatív tapasztalatokat is megélünk, amikor esetleg agresszivitásba fordul át ez az érzelem/vágy, leginkább a súlyos demenciával élő embereknél, akár a lakótárs, akár a szakszemélyzet irányába. Ezekre a helyzetekre fel kell készülnünk és kezelni kell tudnunk. A munkatársak felkészítése az ilyen helyzetekre belső továbbképzésekkel nagyon fontos, hogy megfelelően és szakszerűen reagáljanak az adott szituációban.
Fontosnak tartjuk a szakmatámogatásban való részvételt, mert őszintén hiszünk abban, hogy munkánkkal formáljuk az idősellátásban végzett professzionális szociális munkát, minden ismert nehézség ellenére.
Konzorcium: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régió
Munkacsoport vezető: Balog Józsefné
Telefonszám: +36 70 872 5350
E-mail cím: balog.jozsefne@maltai.hu