Rendkívüli szakmai tanácskozás a felügyelt kapcsolattartásról

A Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztálya idén tavasszal egy rendkívüli szakmai tanácskozást hívott össze a fővárosi kerületekben működő gyámügyi osztályok és gyermekjóléti központok vezetői részvételével.

Kálmándy-Pap Ágnes főosztályvezető asszony azzal a hangsúllyal nyitotta meg a szakmai napot, hogy a gyermekek védelmének érdekében különösen fontosnak tartja, hogy a két szakmai egység között hatékony együttműködés legyen és a szakemberek „egy nyelvet” beszéljenek a felmerülő fajsúlyos kérdésekben.

Az ülés témája a felügyelt kapcsolattartás volt. A II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ, mint módszertani intézmény aktív résztvevője volt az eseménynek, Papp Krisztina intézményvezető asszony előadásával segítette a szakmai diskurzus megkezdését. Mellette Százné Orosz Krisztina XV. kerületi Család-és Gyermekjóléti Központ egységvezető és dr. Kovács Norbert gyámügyi szakügyintéző prezentálták még előadásukat. A szakmai nap aktív párbeszéden alapult, nagyon sok hozzászólással, beszélgetéssel.

A téma különös indokoltsága, hogy bár a felügyelt kapcsolattartás 2014 óta kötelező feladata a gyermekjóléti központoknak mégsincs a szolgáltatásnak egységes szakmai protokollja, módszertani útmutatója, továbbá nincs olyan iránymutatás sem, ami a gyámhatóságok és a központok együttműködésére vonatkozna. Ez pedig a mindennapokban komoly kihívást jelent az intézményeknek. Szinte minden központ beszámolt a tárgyi és személyi feltételek hiányáról vagy nehezítettségéről.

A teljesség igénye nélkül; sokszor nem biztosított a megfelelő helyszín funkcióban, méretben, felszereltségben, adott esetben a családok egy időpontban való torlódása különböző korosztályú gyerekekkel, a szakmai feltételek hiányában a szakemberek speciális végzettségének különbözőségei figyelhető meg, a releváns képzések sok helyen önköltségesek, a motivációs eszközök jelentősen korlátozottak, hogy a munkatársak ellássák ezt a feladatkört is, hisz a feladatellátás időpontja munkaidőn kívülre esik, péntek délután vagy szombat, a biztonsági őr vagy a rendőri felügyelet nem mindenhol megoldott és hosszan sorolhatnánk. Komoly szakmai dilemmát jelent a tevékenységből adódó kvázi végrehajtó és ezzel párhuzamosan a segítői szerep és attitűd szűk határmezsgyéje, vajon mikor és milyen pontokon kell vagy lehet beavatkozni a szakembernek a biztonságos kapcsolattartás érdekében.

A kerületek anyagi és személyi feltételei jelentősen eltérőek és magukra vannak utalva a szolgáltatás biztosítása tekintetében. A bírói gyakorlatok szintén eltérőek, sok esetben évekig elhúzódóak, természetesen vannak nagyon jól működő együttműködések, de sajnos nem ez a gyakori, mindenképp hiányzik egy egységes eljárásrend, nem csak az ügyfelek, de a munkatársak biztonsága és védelme érdekében is.

A gyámhatóságok jelezték, hogy a központok élhetnek azzal a jogukkal, hogy amennyiben indokoltnak látják, kérhetik a kapcsolattartás megváltoztatását, felülvizsgálatát, szüneteltetését.