A BUSZSZH „Hidak a falak helyett – Eszközök a konstruktív és eredményes párbeszédhez” című szakmai napját 2026. február 6-án rendezték meg, amelyen több mint 70 szakember vett részt.
A BUSZSZH „Hidak a falak helyett – Eszközök a konstruktív és eredményes párbeszédhez” című szakmai napját 2026. február 6-án rendezték meg, amelyen több mint 70 szakember vett részt. A rendezvény középpontjában a kommunikáció szerepe állt a szociális munkában.
Szentkereszty Tamás munkacsoportvezető kiemelte, hogy a kommunikáció nem csupán egy módszer a szociális munkában, hanem maga a kapcsolatépítés alapja. Ezen keresztül alakul ki a bizalom, és sok esetben ezen keresztül nyílik lehetőség a változásra is. A hajléktalanellátásban dolgozó szakemberek különösen nagy felelősséget viselnek, hiszen gyakran a társadalom legkirekesztettebb helyzetében élő emberekkel dolgoznak. Egy-egy mondat, hangsúly vagy gesztus is eldöntheti, hogy falak épülnek-e vagy hidak.
A szakmai nap három fontos kommunikációs megközelítést állított a középpontba.
Kemecsei Judit (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) az asszertív kommunikációról tartott előadást. Bemutatta a különböző kommunikációs stílusokat, külön hangsúlyt helyezve az asszertív kommunikáció jelentőségére és eszköztárára. Az előadó a hajléktalanellátásból származó jó és rossz példákkal illusztrálta, hogy szakmánk lényege az ügyfelekkel szembeni tiszteletteljes kommunikáció minden helyzetben. Előadásában szó esett az asszertív kommunikáció, az önismeret és az érzelemkifejezés kapcsolatáról is, és arra bátorította a résztvevőket, hogy tudatosan foglalkozzanak önismeretük fejlesztésével.
Az erőszakmentes kommunikációról (EMK) Bódis Kriszta (gyógypedagógus – pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember) és Csizmazia Bulcsú (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, mentálhigiénés szakember) tartott előadást. A módszer bemutatásán keresztül arra hívták fel a figyelmet, hogy a viselkedések mögött gyakran alapvető szükségletek, érzések és meg nem hallott történetek állnak. Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszerét Marshall B. Rosenberg amerikai pszichológus dolgozta ki. A módszer alapgondolata, hogy a konfliktusok nagy része nem magából a helyzetből fakad, hanem abból, ahogyan kommunikálunk egymással. Az EMK célja, hogy a kommunikáció során csökkenjen a hibáztatás, az ítélkezés és a védekezés, helyette pedig megjelenjen a kölcsönös megértés és az együttműködés.
A módszer középpontjában az áll, hogy minden emberi viselkedés mögött valamilyen szükséglet húzódik meg. Ha ezeket a szükségleteket sikerül felismerni – saját magunknál és a másik félnél is –, akkor könnyebbé válik a konfliktusok kezelése. Rosenberg modellje négy alaplépésből áll: a megfigyelés (ítéletmentes leírás), az érzések felismerése, a szükségletek megnevezése és a konkrét kérés megfogalmazása. A módszer gyakorlása segíthet abban, hogy a kommunikáció empatikusabbá váljon, és a nehéz helyzetekben is lehetőség nyíljon a kapcsolódásra.
A resztoratív szemléletet Juhász Zsófia (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) ismertette. Előadásában bemutatta, hogyan lehet a konfliktusokra nem csupán problémaként, hanem a kapcsolatok helyreállításának és a felelősségvállalás erősítésének lehetőségeként tekinteni. A resztoratív megközelítéshez több konkrét technika is kapcsolódik, például az elkövető és az áldozat közötti mediáció, a resztoratív konferencia – amelyen a közvetlen érintettek és szakemberek vesznek részt –, valamint az úgynevezett békítő körök, amelyek tágabb közösségi helyzetekben alkalmazhatók.
A szakmai nap lehetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevők mindhárom témát kiscsoportos, workshop jellegű foglalkozásokon dolgozzák fel. Az alábbiakban ezek rövid összefoglalói olvashatók.
Asszertív kommunikáció a gyakorlatban: A szűk másfél órás tréninget a Szeretetszolgálat Rendházának egyik termében tartotta meg a tréningvezető, Kemecsei Judit. Szükségünk volt a nagy térre, egyrészt mert összesen 19 embert gyűlt össze, másrészt mert a feladatok jelentős része “teret kívánt”. Az asszertív kommunikációval a résztvevők gyakorlatokon keresztül ismerkedtek, elsősorban kiscsoportos feladatok által. A tréner tudatosan arra törekedett, hogy ne az egymást ismerő, vagy egy munkahelyen dolgozó kollégák kerüljenek össze a gyakorlatok során, hanem egymás számára ismeretlenek dolgozzanak össze, akár párban, akár kiscsoportban. A résztvevők a különböző a feladatok által belekóstolhattak többek között az “aktív hallgatás” eszközébe, megélhették a kommunikáció tudatosságát, szintjeit és formáit, mint pl. a nonverbális kommunikáció jelentőségét, “erejét”. Egyértelműen kimondható, hogy a tréningre szánt idő kevésnek bizonyult, a résztvevők szükségét érezték volna a folytatásnak.
Resztoratív technikák a szociális munkában: A csoportra 11 érdeklődő jött el. A nyitókör során kiderült, hogy eltérő mélységben ismerik ezt a témát, így a workshop elején összefoglalásra került a resztoratív technika lényege, “sava-borsa”. Ezt követően a “pozitív pletyka” elvére épített gyakorlat segítségével egy kicsit beleérezhettünk, hogyan lehet megteremteni a resztoratív kör megvalósításához szükséges biztonságos légkört, milyen megélni, amikor minden résztvevőnek (elkövető, áldozat, érintett…) van támogatója és el is mondja, hogy miért támogatja az illetőt. A résztvevők beszéltek arról is, hogy ez a módszer megfelelő előkészítést kíván, éppen ezért a szociális szolgáltatásokban éles konfliktushelyzetben nem használható. Sokkal inkább lehet eleme közösségépítésnek, vagy a közösségen belüli konfliktusok rendezésének. Ezzel együtt a szociális munkában is lehet ennek a módszernek egyes alrendszereit használni, hiszen tulajdonképpen ez is egyfajta mediáció, amely az asszertív kommunikációra épít. A résztvevők átbeszélték azt is, hogy eddig milyen eredményes próbálkozásaik voltak erre és hogy a jövőben milyen eszközöket, lehetőségeket lehet kipróbálni a konfliktusos helyzetek megoldására.
Erőszakmentes kommunikáció: A tréning során a résztvevők rövid betekintést kaptak az erőszakmentes kommunikáció módszerébe. A rendelkezésre álló időkeret miatt elsősorban ízelítőt adott a foglalkozás az EMK alapgondolataiból, különös tekintettel a szükségletek felismerésének jelentőségére. Bár a különböző képzéseken egyre gyakrabban kerülnek szóba az érzések, a mostani alkalom célja az volt, hogy a figyelem a mögöttük álló szükségletekre irányuljon.
A foglalkozás elején egy bejelentkező körre került sor, amelyben a résztvevők egy rövid történet segítségével kapcsolódhattak a témához. A történetekben egy-egy olyan helyzet jelent meg, amelyben egy szükséglet teljesült vagy éppen nem teljesült. Ez segítette a résztvevőket abban, hogy saját élményeiken keresztül kezdjenek el gondolkodni a szükségletek szerepéről a kommunikációban.
Ezt követően bemutatásra kerültek a Rosenberg-féle erőszakmentes kommunikáció négy alaplépései, amelyeket konkrét példákon keresztül lehetett megismerni. A gyakorlati részben lehetőség nyílt egy résztvevő által hozott konkrét helyzet közös feldolgozására is, amely során a csoport együtt gondolkodott azon, hogyan lehetne az EMK szemléletét alkalmazni egy konfliktusos kommunikációs helyzetben.
A visszajelzések alapján a résztvevők számára elgondolkodtató volt olyan kommunikációs mintákkal találkozni, amelyek alkalmasabbak lehetnek konfliktushelyzetek kezelésére, mint a mindennapokban megszokott reakciók. Ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy a módszer mélyebb elsajátításához több időre és kisebb létszámú csoportokra lenne szükség.
A tapasztalatok alapján felmerült annak lehetősége is, hogy a jövőben – többek között a Máltai Szeretetszolgálatnál is rendszeresen tartott gyászinformált csoporthoz hasonlóan – érdemes lenne kifejezetten erőszakmentes kommunikációval foglalkozó csoportot indítani.
A foglalkozás légkörét a résztvevők nyitottsága és együttműködése határozta meg, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rövid idő ellenére is tartalmas közös munka valósulhasson meg.
A szervezők ezúton is köszönik a résztvevők aktív jelenlétét és bizalmát!
(A Trénerek beszámolói alapján)
Hunyadi Anett
Juhász Zsófia
Szentkereszty Tamás