A pszichiátriai munkacsoport márciusi ülésének célja az volt, hogy gyakorlati, alkalmazható tanácsokat nyújtson a résztvevőknek arra vonatkozóan, hogyan lehet kommunikációs eszközökkel segíteni az agitált – többek között pszichiátriai – személyek állapotának stabilizálását.
A pszichiátriai munkacsoport márciusi ülésének célja az volt, hogy gyakorlati, alkalmazható tanácsokat nyújtson a résztvevőknek arra vonatkozóan, hogyan lehet kommunikációs eszközökkel segíteni az agitált – többek között pszichiátriai – személyek állapotának stabilizálását. A rendkívül hasznos előadást és interaktív csoportmunkát Csomós István klinikai szakpszichológus vezette.
Fontos kiemelni, hogy amikor egy ügyfél agitálttá válik, nem elég szakszerűen megnyugtatni őt, hanem -ha mód van rá, később- vele partneri viszonyban feltárni a helyzetet, melyhez legtöbbször a teljes team együtt gondolkodása is szükséges.
Alkalmunkkal nem az volt a célunk, hogy a negatív stigmákat erősítsük miszerint a pszichiátriai beteg emberek gyakran agitáltak lennének. Hanem azt gyakoroltuk, hogy a ritkán -vagy soha sem- előforduló szélsőséges esetekben mi a szakszerű beavatkozás.
Kommunikáció: az elsődleges eszköz a krízishelyzetek kezelésében
A krízis nem pusztán egy egyszerű konfliktus – sokkal összetettebb, intenzívebb helyzet, amelyben a kommunikáció minősége és módja kulcsszerepet játszik. A találkozón különösen az agitált kliensekkel való bánásmód került a fókuszba, és a résztvevők nemcsak hallhattak a hatékony stratégiákról, hanem csoportmunkában és szituációs gyakorlatok során ki is próbálhatták azokat.
Fontos üzenetek, elvek krízishelyzetben
Az előadás során hangsúlyt kaptak azok a gyakorlati szabályok, amelyek segítenek abban, hogy a szakemberek biztonságban, ugyanakkor hatékonyan tudjanak jelen lenni a kritikus helyzetekben:
- Csődület feloszlatása: Az agitált személy köré gyűlt tömeg fokozhatja a feszültséget. Fontos a környezet megnyugtatása.
- Érintés kerülése: A fizikai kontaktus könnyen félreérthető és agressziót válthat ki.
- Biztos távolság, de mégis közelség: Tartani kell a védelmi zónát, de nem szabad elszigetelődni sem.
- Csak egy ember beszéljen: A túl sok inger zavart kelthet. A világos, egyértelmű kommunikáció elengedhetetlen.
- Nem vagyunk kötelesek az életünket kockáztatni: A saját biztonság elsődleges.
- Aktív hallgatás: Az odafigyelés, visszajelzés bizalmat épít.
- Nadler-féle komfortzóna ismerete: Fontos figyelni, mikor lépünk túl a kliens számára még elfogadható közelségen.
- Információ közlés és magyarázat: Az ismeretlen szorongást kelt – az információ biztonságot adhat.
- Magabiztosság: A bizonytalanság fokozza az agitációt. A határozott, nyugodt jelenlét stabilitást közvetít.
- Bizalmat nyújtó mondatok: A kliens felé forduló, empatikus kommunikáció bizalmat épít.
- Heteroagresszív személy eltávolítása a csoportból: Csökkenti a feszültséget és a fertőző agresszió esélyét.
- Autoagresszió esetén ne hagyjuk egyedül a klienst: A jelenlét biztonságot nyújthat.
- Felhatalmazás kérése a következő cselekvésre: például: „Szeretném most megfogni a karját, rendben van?” – ez visszaadja az irányítás érzetét a kliensnek.
- Hívjunk rendőrt, ha helyzet fenyegető és/vagy fizikai agresszív viselkedést tapasztalunk.
Köszönjük a részvételt!
Köszönet a munkacsoport tagoknak a magas szintű aktivitásért, az értékes hozzászólásokért, valamint a szituációs gyakorlatok során tanúsított nyitottságért.
Az ülés megerősítette: a megfelelő kommunikáció nem csupán eszköz, hanem védőpajzs is lehet, ha tudatosan, szakmai alapokra építve alkalmazzuk. Az év többi alkalmán a felépülés alapú megközelítésben az ügyfelek komplex terápiás támogatásáról beszélgetünk.
Bódy Éva
