A hajléktalanellátásban megjelennek azok az emberek is, akik börtönből szabadultak és nincs hová menniük. Lakhatásuk biztosítása miatt kollégáink jelentik számukra az első szakembert, akivel a szabadulás után találkoznak, kapcsolatba kerülnek. Tudatosságunk, szakmai eszköztárunk növeléséért workshopot szerveztünk a témában.
A hajléktalanellátásban megjelennek azok az emberek is, akik börtönből szabadultak és nincs hová menniük. Lakhatásuk biztosítása miatt kollégáink jelentik számukra az első szakembert, akivel a szabadulás után találkoznak, kapcsolatba kerülnek. Tudatosságunk, szakmai eszköztárunk növeléséért workshopot szerveztünk a témában. Szakmai műhelyünkön a Belügyminisztérium munkatársai segítségével betekinthettünk a bűntetésvégrehajtás falain belül folyó támogató munkába, és megismertük az utógondozás szempontjait.
A BUSZSZH hajléktalanellátókkal foglalkozó munkacsoportja a Szeretetszolgálat Batthyányi téri központjában 2023. október 9-én szakmai műhelyt tartott “Börtönből szabadult emberek a hajléktalanellátásban” címmel. Az előadók Botka Bianka (osztályvezető, Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya, Szakmai Megvalósító és Támogató Osztály) és az EFOP-1.3.3-16-2016-00001 azonosító számú, „Fogvatartottak reintegrációja” című kiemelt projekt megvalósításában közreműködő munkatársai voltak. Az előadást kiscsoportos esetmegbeszélés követte.
A témaválasztás aktuális, tekintettel a hajléktalanellátásban megjelenő büntetés-végrehajtásból érkező személyek számára. Nyilvánvaló, hogy a hajléktalanellátás jelenlegi keretei miatt nem képes megoldani a büntetés-végrehajtásból érkezők teljeskörű reintegrációját, azonban a workshopon megismerhettük a fogvatartottak problémáit szociálpolitikai és egyéni szemszögből is.
A szabadulás utáni visszaesés aránya nagyjából 50%, ezért is lenne szükséges a fogvatartás alatti és a szabadulás utáni integrációs programoknak összekapcsolódnia. A vonatkozó jogszabály szerint az elzárásnak nemcsak a bűntetés foganatosítása a célja, hanem az elítélt társadalmi beilleszkedésének segítése is. Az előadásban áttekintettük azokat a csoportokat, amelyek az őrizet mértékét, valamint az integrációs tevékenységeket meghatározzák. A mellékelt PPT-ben olvashatunk a rezsimekről, különböző részlegekről, valamint kisfilm is készült a börtönben zajló programokról és a fogvatartottak munkavégzéséről.
A börtönártalmak pszichológiai jelenségével is megismerkedtünk, mely a szabadulás után hatással van az érintettek viselkedésére. Az újrakezdés összetett élethelyzet. A szabadult úgy érezheti a külvilág megváltozott a börtönbe kerülés előtti időszakhoz képest. Lakhatási, anyagi nehézségek, megszakadt kapcsolatok miatt bizonytalan léthelyzetben kell boldogulni úgy, hogy előző nap még a szigorú börtönszabályok minden percet beosztottak.
A workshopon kiscsoportos feldolgozás során a lehetséges utógondozásról konkrét esetek alapján beszélgettünk. A résztvevők visszajelzéseikben kiemelték, hogy hasznosnak találták az eseményt, mivel az elhangzottak segítségével gördülékenyebben tudják majd felvenni a kapcsolatot az intézményükben megjelenő frissen szabadult ügyfelekkel és professzionálisabb segítséget tudnak nyújtani számukra. Továbbá az előadás hozzásegítette őket a bűntetésvégrehajtás zárt világának és az elítéltek mindennapjainak alaposabb megismeréséhez. Az elítéltek életében végbemenő szociális és pszichés változások, a különböző terápiák, a reintegrációt segítő lehetőségek ismerete hasznos munkájuk során. Többen kiemelték, hogy fontosnak tartják a félutas házak programjait, nagy szükség lenne ilyen típusú ellátásra, intenzív reintegrációs lehetőségekre az ország több pontján is! Szakmai javaslatok kidolgozására volna szükség a törvényalkotó felé, konkrét elképzelésekkel, amikkel gazdaságosan javítható volna az ellátás.
Szentkereszty Tamás
Munkacsoport vezető