A BUSZSZH Idős Emberek Otthonai Munkacsoport szeptember 23-án megtartott szakmai napján „A teljes ellátásra szoruló idős, és demenciával élő ellátottak modern sebkezelés módszereiről” hallottunk előadást Dr. Szinetár Lászlótól, aki sebész és belgyógyász szakorvos, háziorvos, valamint az MMSZE-KMR által fenntartott Gondviselés Háza Budapest, Fő utcai idősek otthona intézményi orvosa.
A BUSZSZH Idős Emberek Otthonai Munkacsoport szeptember 23-án megtartott szakmai napján „A teljes ellátásra szoruló idős, és demenciával élő ellátottak modern sebkezelés módszereiről” hallottunk előadást Dr. Szinetár Lászlótól, aki sebész és belgyógyász szakorvos, háziorvos, valamint az MMSZE-KMR által fenntartott Gondviselés Háza Budapest, Fő utcai idősek otthona intézményi orvosa.
Modern sebkezelés a mindennapi gyakorlatban
A sebkezelés kiemelten a demenciával élő idősekre fókuszált, akiknek bőre elvékonyodott, száraz, és akiknél sokszor vénás pangással kell szembenéznünk az alsó végtagokon. Emellett gyakori a külső irritáció az inkontinenciatermékek alkalmazása miatt, így a legyengült immunrendszer és a meglévő társbetegségek kiemelt odafigyelést igényelnek. Főorvos úr hangsúlyozta, hogy a sebellátás közös munka az idősek otthonaiban az orvos, valamint az ápolók és gondozók között. Rendkívül sok múlik az ápoló személyzeten, akik a mindennapokban végzik az orvos utasítása szerinti kezelést, és észreveszik a változásokat, melyeket azonnal jeleznek az intézmény orvosának.
Az előadás során megismerkedtünk a sebek jellemzőivel, a kezelésükhöz szükséges eszközökkel, a hagyományos és intelligens kötszerekkel, kötésrögzítőkkel, valamint a sebfertőtlenítőkkel, melyekről a mellékelt prezentációban olvashatnak az érdeklődők.
A sebész szakorvos előadását Peyerné Burján Mária előadása követte, aki a Boldog Gellért Szakkórház ápolási igazgatója, diplomás ápoló és egészségügyi menedzser. Ebben az előadásban a sebellátás gondozási és szakápolási dilemmáiról hallhattunk.
Személyközpontú gondozás és a megelőzés fontossága
Az ápolási igazgató korábban hosszú évekig idősek otthonában vezetőápolóként dolgozott, így széles körű gyakorlati tapasztalata van a demenciával élő emberek ápolásával kapcsolatosan. Az előadás során bemutatta a demenciát mint tünetegyüttest, valamint a BPSD (demencia szociális és pszichés tünetei) korai felismerésének és célzott kezelésének fontosságát mint az ápolói munka központi elemét. Ismertette a tartós bentlakásos otthonokban gondozott demenciával élők ellátásának sajátosságait – úgymint a komplex betegprofil és a magas ápolási igény megléte –, és rámutatott a multidiszciplináris team, valamint a speciális tárgyi környezet fontosságára. Mindennek az alapja a személyközpontú megközelítés az ápolás-gondozás során; emellett beszélt a nem farmakológiai intervenciókról és a Legjobb Barát Modellről (Best Friends™) is.
Rámutatott arra, hogy egy immobilis, demenciával élő idős embernél a következő folyamat egy veszélyes láncreakciót indíthat el:
csökkent mozgás → tartós nyomás → bőrkárosodás → fájdalom → fokozott nyugtalanság → együttműködés romlása → még kevesebb mobilizáció.
Ez az ördögi kör végül súlyos seb kialakulásához vezethet. Ezért a korszerű szakápolásnak nem az a kérdése, hogy „Mivel kötözzük a sebet?”, hanem az: „Miért alakult ki a seb, mit tudunk megszüntetni az okok közül, és hogyan akadályozzuk meg a kialakult állapot romlását?”
Ez a szemlélet jelenti a prevenció és a modern sebmenedzsment közötti kapcsolatot.
A teljes ellátásra szoruló idős személy esetében nem elegendő azt megállapítani, hogy „nem mobilis”. Meg kell keresni, miért nem mobilis? Ennek okai lehetnek a fájdalom, izomgyengeség, stroke következménye, Parkinson-kór, az eleséstől való félelem, a demencia, gyógyszermellékhatás, szédülés, ortosztatikus hypotonia, depresszív állapot vagy az alultápláltság. A multimorbid idős ember ellátása komplex állapotfelmérést igényel; a korszerű geriátriai szemlélet nem egyetlen betegség kezelésére, hanem a teljes funkcionális állapot értékelésére épít. Ez azért fontos, mert a seb gyakran csak a jéghegy csúcsa!
A NICE (Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet) ajánlása szerint azoknál a demenciával élő személyeknél, akik nem képesek megfelelően jelezni a fájdalmukat, strukturált megfigyelésen alapuló fájdalomfelmérő eszköz alkalmazása indokolt. A fájdalomfelmérést a viselkedésváltozás fellépésekor és a fájdalomcsillapító beavatkozás után is meg kell ismételni. A rizikófelmérés nem egy kipipálandó dokumentum, hanem döntéstámogató eszköz. A szakápolónak azt kell megállapítania, milyen kockázati tényezőkkel rendelkezik az ellátott, és ezek alapján mit fog tenni.
A gondozási és szakápolási feladatok gyakran összekapcsolódnak. A higiénés ellátás, az étkezés támogatása, a pozicionálás, a gyógyszerelés vagy a sebellátás közben az ápoló-gondozó folyamatosan figyeli az ellátott állapotát, felismeri a változásokat, és szükség szerint beavatkozik. A szakápolás sajátossága, hogy a beavatkozás tudatos megfigyelésre, állapotértékelésre és szakmai döntésre épül. A szociális intézményekben gyakran nincs jelen folyamatosan orvos, sebész, sebkezelési szakember, dietetikus vagy gyógytornász. Ezért különösen fontos az ápoló-gondozó korai felismerési képessége, hiszen sok esetben ők azok, akik először észlelik az állapotbeli változást. Itt kiemelten fontos a kompetenciahatárok szigorú betartása!
A teljes ellátásra szoruló, demenciával élő idős ember gondozása az egyik legösszetettebb ápolási-gondozási feladat. Nem azért, mert bonyolult technikai beavatkozásokat kell végezni, hanem azért, mert gyakran az ellátásra szoruló, idős, demenciával élő gondozott helyett kell észrevennünk azt, amit ő már nem tud jelezni.
A diplomás ápolói előadás szintén feltöltésre került a BUSZSZH weboldalára, ahol részletesebben is lehet olvasni a demenciával élő emberek sebkezelésére vonatkozó szakmai elvekről.
Érzékenyítés a szeretet nyelvén – A Pátyi levendula program
A szakmai nap befejezéseként hallhattunk a Máltai Szeretetszolgálat Pátyon működő idősek otthona kezdeményezéséről, a „Pátyi levendula szeretetcsomagról”, mellyel céljuk, hogy érzékenyítsék a társadalmat a demenciával élő emberek elfogadására. A kis csomagok – melyekben egy kis zsáknyi levendula, egy szív és egy üzenet lapult – eljutottak vidékre, a pátyi buszmegállóba, a gyógyszertárba és más nyilvános helyekre. Jól látható pontokon helyezték el őket, ahonnan a járókelők szabadon elvihették őket.
Az intézményvezető, Hajdú Mónika így mutatta be ezt a kezdeményezést: „Munkatársaimmal célunk volt, hogy az Alzheimer hónapjában csatlakozzunk kicsi szeretetcsomagunkkal a temérdek rendezvényhez, fórumhoz, s a civil emberek arcára mosolyt fakasszanak azok, akiket a társadalom többsége többnyire csak betegként lát. Kötelességünknek éreztük azt, hogy segítsük demenciával élő ellátottjainkat ahhoz, hogy ők is üzenjenek a társadalomnak, s szeretetet küldjenek. Ehhez kellett hozzásegítenünk őket, akik nevetve és mosolyogva végezték a levendula feldolgozását. Erről készítettünk egy rövid vetítést, melyet szeretettel osztunk meg! Megérte a fáradozást, mert már itt ebben a kis közösségben is tudtunk hatni egymásra, befogadást nyert az emberi érték mindenekfelettisége.”
A szeptemberi szakmai napunkon a modern, professzionális szakmaiságon túl megjelent az emberi méltóság mindenekfelett való tisztelete, mely egyik fő célkitűzésünk a mindennapi szolgálatunk során! A szakmai nap legfőbb tanulsága, hogy a modern sebkezelés és a demenciával élő emberek ellátása nem csupán protokollok követését jelenti, hanem folyamatos jelenlétet, éberséget és a társszakmák közötti szoros együttműködést. A megszerzett elméleti tudás és a bemutatott jó gyakorlatok mindannyiunkat megerősítettek abban, hogy a legkiszolgáltatottabb ellátottaink gondozása során a szakmai felkészültség és az emberi méltóság tisztelete kéz a kézben jár. Munkacsoportunk a jövőben is arra törekszik, hogy teret biztosítson az ilyen és ehhez hasonló, gyakorlatorientált tudásmegosztásnak.
Letölthető dokumentumok
Balog Józsefné
BUSZSZH Idős Otthonok munkacsoportvezető,
szociálpolitikai szakértő