A BUSZSZH pszichiátriai munkacsoportja egyszerre fogja össze az fővárosi szolgáltatásokat, valamint a módszertanok részvételével működő országos munkacsoportot. Most egy esetleírást teszünk közzé, amely részletesen az országos munkacsoport által készített „jó gyakorlatok” gyűjteményben lesz olvasható.
A BUSZSZH pszichiátriai munkacsoportja egyszerre fogja össze az fővárosi szolgáltatásokat, valamint a módszertanok részvételével működő országos munkacsoportot. Most egy esetleírást teszünk közzé, amely részletesen az országos munkacsoport által készített „jó gyakorlatok” gyűjteményben lesz olvasható.
A segítő munka középpontja a személyközpontú gondozás, mely az intézményi életben, tartós, bentlakásos elhelyezés keretében is megvalósítható.
A mentálhigiénés szemlélet szerint, bármilyen körülmények között is eredményre vezethet a személyközpontú gondozás
a pszichiátriai betegségek esetében. Az alább olvasható esettanulmányt a szakmatámogatási hálózat egyik intézményének munkatársai tárták a szakmai közösség elé.
Egy aktív korú lakónkat – itt Lászlónak hívom – 2021. nyarán ismertük meg. Szakorvosi szakvéleménye: paranoid skizofrénia. Teljeskörű korlátozó gondnokság alatt áll, gondnoka legközelebbi élő hozzátartozója az unokatestvére. Az első otthonául szolgáló szociális intézmény szerződést bontott vele.
2022 májusában került az otthonba, ahol a következő hónapban suicid szándékkal ki akart ugrani az ablakon, ezért ismét kórházba került. Több hetes kórházi kezelést követően került vissza. Jellemzően szobájából nem jött ki, zárkózott, de az irányítást elfogadta, együttműködik. Több hónapig viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott mentális állapot mellett, foglalkozásokon ritkán részt vett, az egyéni foglalkozásokat, beszélgetéseket jól fogadta.
2023 márciusában ismét kórházi kezelésre került sor agresszív magatartás miatt, ahol gyógyszerváltozást indikáltak. A kórházi és tünetmentes periódusok váltakoznak hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartanak. A skizofrénia a tudomány jelen állása szerint élethosszig tartó, nem gyógyítható betegség. A betegségen gyógyszeres kezeléssel is lehet enyhíteni, és a tünetek változékonysága miatt a gyógyszerek adagjain, kombinációján is változtatni kell. Súlyos tünetek esetén kórházi kezelés szükséges, de erre gyógyszerek mellett már jóval ritkábban van szükség, a tünetmentesebb időszakok jelentősen kitolhatók. A betegség előrehaladott szakaszában a beteg egyre több életviteli segítségre szorulhat, így évtizedek múlva szociális intézményi elhelyezésre is szükséges lehet.
A kezelés nem csak gyógyszerekből áll!
Fontos, hogy a gyógyszeres terápia mellett tartós, bizalmi kapcsolat épüljön ki Lászlóval. Ez paranoid skizofrén betegnél sajnos nem könnyű! Ezért László esetében is a bizalmi kapcsolat kialakítása és megtartása elsődleges gondozási feladat.
A skizofrénia kezelésének a beteg együttműködése az egyik Achilles-sarka, vannak, akik nem tartják magukat betegnek, vagy a betegség csak bizonyos résztüneteit hajlandók elfogadni.
László állapotjavulása és állapotmegőrzése céljából fontos a gondozási feladatok egyéni és napi szintű meghatározása, lelki gondozása is. Betegsége megnehezíti a hétköznapi élethez szükséges alapvető dolgok elvégzését.
Az egyéni, segítő beszélgetések jellege kötetlen formában történik és feltétlenül a személy aktuális hangulatához, egészségi állapotához alkalmazkodik, empatikus. A beszélgetés tartalma általában különböző, de fontos, hogy minden esetben valamilyen információt tartalmazzon a beteg számára, amiben bízhat, vagy ami megnyugtatja, vagy ami konkrétan segíti a napi tevékenységei során.
A segítő kapcsolatban nincs jelen semmilyen kényszer. Célja, hogy a nevezett személy megismerje saját én-erejét, vagyis, hogy értse, mi történik, mi várható, miért és hogyan történnek az események egy-egy nap során és ő hogyan járulhat hozzá az események pozitív alakulásához.
A beszélgetések során lehetősége van érzelmei kifejezésére és megoldást lelhet arra is, hogy hogyan viseljen el zavaró gondolatokat és szituációkat, megváltoztathatja gondolatai negatív áramlását, és ezáltal jobban uralni tudja gondolatait és érzéseit.
A mindennapok beszélgetései során fontos a már megtörtént események értékelése, a személyes tapasztalatok, benyomások meghallgatása vagy éppen csak a csend megteremtése és csendben való egymásra figyelés lehetősége is.
A szakmai team minden munkatársának minden feladatában László felé egységesnek és adekvátnak, támogatónak kell lennie. Az így kialakult bizalmi kapcsolat eredményeképpen már várja és nyitott a beszélgetésekre. A team összehangolt működésének, a személyes invitálásnak köszönhetően, László az egyéni beszélgetés mellett több csoportos tevékenység napi résztvevőjévé vált kitartó, aktív részvételét minden estben dicséret illeti, mellyel önbizalma, kedve erősödik és motiválhatóbbá válik.
A szakmai team minden munkatársának minden feladatában László felé egységesnek és adekvátnak, támogatónak kell lennie. Az így kialakult bizalmi kapcsolat eredményeképpen már várja és nyitott a beszélgetésekre. A team összehangolt működésének, a személyes invitálásnak köszönhetően, László az egyéni beszélgetés mellett több csoportos tevékenység napi résztvevőjévé vált Kitartó, aktív részvételét minden estben dicséret illeti, mellyel önbizalma, kedve erősödik és motiválhatóbbá válik.
A csoportfoglalkozások célja, heti 3-4 alkalommal, – szeretetteljes légkörben, – az ellátottak meglévő képességeire építve, a kognitív folyamatok romlásának lassítása, a még megmaradt képességek és funkciók fenntartása és erősítése, az érzékszervek stimulálása, a meglévő fizikai erőnlét fenntartása, esetleges javítása, sikerélményhez juttatás, jó közérzet kialakítása és megőrzése, az önbizalom erősítése és mindenek felett az emberi méltóság tiszteletben tartása.
A csoportos lét és a hasznos elfoglaltság által, a figyelem felkelthető, segít a monotónia elviselésében, elkerülésében, az egyedüllét leküzdésében, a szorongás oldásában. László változása az elmúlt egy év alatt szembetűnő, de lassú, összetett folyamat eredménye és nem végleges változás. A pozitív légkörben folyó ápolás és gondozás eredménye a tüneteiben sokkal nagyobb fokú javulása tapasztalható, mint azoknál a betegeknél, akik nem találnak valamilyen támogató közeget és segítő hozzáállást.
Tamás Judit
részlegvezető ápoló
Addiktológiai Munkacsoport
Sós Péterné
terápiás munkatárs