Április 29-én a BUSZSZH Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportja, valamint Gyermekek Átmeneti Otthona Munkacsoportja közös szakmai műhelyre invitálták a területen dolgozó budapesti kollégákat.
Április 29-én a BUSZSZH Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportja, valamint Gyermekek Átmeneti Otthona Munkacsoportja közös szakmai műhelyre invitálták a területen dolgozó budapesti kollégákat. A délelőtt központi témája sok látogatót vonzott, akik közül többen régi ismerősként üdvözölhették egymást. Programunkat két részre osztottuk: az első blokkban Széplaki Zsolt (MRE KIMM Drogterápiás Otthona programvezető) osztotta meg velünk kanadai tapasztalatait a szenvedélybeteg anyák és gyermekeik rehabilitációját illetően, a második blokkban pedig a Fészek Alapítvány mutatta be tevékenységét.
Kollégáink a Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonából 2022 őszén 3 hetet tölthettek Kanadában, hogy még behatóbban megismerjék a Ráckeresztúron is alkalmazott Portage-modellt. Kanadában nemcsak felnőtteknek, serdülőknek és kettős diagnózisú szenvedélybetegeknek nyújtanak komplex segítséget, de különös figyelmet fordítanak az állapotos nők és kisgyermekes anyák támogatására is. Terápiás programjuk célja, hogy képessé tegyék klienseiket az anyai feladatok ellátására, támogassák a biztonságos kötődés kialakítását, a józan életvitel fenntartását. Ezáltal a családból való kiemelés sok esetben elkerülhetővé válik. A 6-8 hónapos terápia jól strukturált, a napi rutin igazodik a szenvedélybeteg anyák és velük együtt lakó gyermekeik igényeihez. A stábban a mentorok mellett gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, védőnő, gyógytornász és gyermekorvos is fontos szerepet kap, hiszen az anyák gondozása mellett a gyermekek korai fejlesztése is nélkülözhetetlen. A terápia végeztével nem engedik el a kliensek kezét: támogatott lakhatás igénylésére van lehetőség, illetve kétéves egyéni és csoportos utógondozás biztosított. Az intézmény teltházzal üzemel, szociális és egészségügyi normatívából finanszírozzák a működést, valamint jelentős adományok érkeznek. A kanadai társadalom fontosnak tartja a szenvedélybetegek támogatását, az érintettek kevésbé stigmatizáltak, mint hazánkban.
Második előadásunkat az örökbefogadásról és az örökbeadó (gyakran szenvedélybetegségben érintett) anyákról hallhattuk:
Katona Andrea és Enikő, anya-lánya páros évek óta vezeti a Fészek az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért Alapítványt, melynek égisze alatt részt vesznek nyílt örökbefogadások közvetítésének előkészítésében, utánkövetést végeznek, gondozzák a várandós nőket, tájékoztatják és segítik őket az orvosi ellátás elérésében, ügyintézésben, valamint érdekképviseleti lehetőséget biztosítanak.
Céljuk, hogy az édesanyákat olyan módon támogassák, hogy képesek legyenek önálló és felelős döntést hozni az életükről és gyermekeik jövőjéről. Az előadók kiemelték: az Alapítványnak sokkal több megkeresése van, mint amelyből végül örökbeadás lesz. A hangsúly a nők megsegítésén, megerősítésén van. Számos hátrányos helyzetű, szűkös anyagi körülmények között élő, bántalmazott nővel dolgoznak. Igyekeznek a tanult tehetetlenség állapotából kimozdítani a hozzájuk forduló nőket. Hiszen tapasztalataik szerint, akik csak sodródnak az eseményekkel és nem tudják gyakorolni a kontrollt az életük felett, a rossz szociális helyzetük miatt és traumáikból kifolyólag újra és újra ugyanabba az ördögi körbe kerülhetnek, vagyis bennragadnak a szenvedélybetegségben, a mérgező kapcsolatokban. Az örökbeadás kérdése, olyan összetett feladat, melyhez erős gyermekvédelmi alapellátásra, és megfelelő anyaotthonokra, családok átmeneti otthonaira is szükség lenne. Fontos, hogy a gyermekvédelmi szereplők együtt dolgozzanak a segítségre szoruló nők stigmatizálását, befolyásolását elkerülve.
A Fészek Alapítvány munkatársait az ország bármely pontjáról lehet keresni, szerteágazó kapcsolataik révén szakszerű és komplex segítséget tudnak nyújtani a szükségben lévőknek.
A szakmai műhely látogatóit lelkileg erősen megmozgatták az előadások. A hazai szakemberek számára nagy segítség, hogy külföldön már jól működő módszereket ismerhetnek meg, és olyan hazai szervezetekkel kerülhetnek kapcsolatba, melyekkel hatékonyan tudnak együtt dolgozni. A szakemberek megegyeztek abban, hogy olyan a kanadai modellhez hasonló anya-gyerek addiktológiai rehabilitációs központokra lenne szükség, ahol a leszokás intenzív terápiája a gyermekek anyjuktól való elválasztása nélkül valósíthat meg.
Dizseri-Horváth Réka
pszichológus
MRE KIMM Drogterápiás Otthona