A Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat Szenvedélybeteg-Ellátó és Gyermekek Átmeneti Gondozása Munkacsoportjainak közös szervezésében valósult meg a kodependencia, avagy a társfüggőség témájában szervezett szakmai műhely 2025. május 22-én, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában. A programot mind a szenvedélybeteg-ellátás, mind a gyermekek átmeneti gondozása területén dolgozó szakemberek részéről nagy érdeklődés fogadta.
A Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat Szenvedélybeteg-Ellátó és Gyermekek Átmeneti Gondozása Munkacsoportjainak közös szervezésében valósult meg a kodependencia, avagy a társfüggőség témájában szervezett szakmai műhely 2025. május 22-én, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában. A programot mind a szenvedélybeteg-ellátás, mind a gyermekek átmeneti gondozása területén dolgozó szakemberek részéről nagy érdeklődés fogadta.
Az esemény első felében Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta tartott átfogó előadást a témáról, majd ezt követően három csoportban, interaktív formában nyílt lehetősége tovább foglalkozni a résztvevőknek a kodependenciához kapcsolódó egyes részterületekkel.
A történeti áttekintést követően tisztázásra kerül, hogy miként is határozhatjuk meg magát a fogalmat, amelyet társfüggőség helyett szerencsésebb „együtt-függésnek” nevezni, mivel két függő van jelen a kapcsolatban: a szenvedélybeteg és a társa, akinek a „problémás” másik fél a voltaképpeni „szere”. Enyhébb formájában a kodependenciát még nem tekinthetjük betegségnek, a stresszel való megküzdés egy formája, amely szituatív módon bármely egészséges embernél előfordulhat élete során. Súlyosabb esetekben azonban egy kényszeres, kontrollvesztő, destruktív, elhúzódó és ismétlődő viselkedési mintázatról beszélünk, amelynek kritériuma, hogy a sok szenvedéssel járó, diszharmonikus kapcsolódási mód tartósan fennálljon (legalább egy éve).
Leggyakrabban az alábbi viszonyulásokban jelenhet meg: parentifikált gyermek-szülő, szülő-felnőtt gyerek, segítő-kliens kapcsolatokban, továbbá párkapcsolatban, de akár más pozíciókban is, például testvérek között, baráti kapcsolatokban és a munka területén.
Mi jellemezheti a kodependenciában érintett személyeket? A sérült identitás; a személyes határok gyengesége; az egészséges önálló világ hiánya; a fokozott függőségi igény; a labilis, sokszor negatív önértékelés; a túlzott felelősségérzet a „másikért”, a kényszeres gondoskodás és irányítás; az „áldozatiság”; a szégyen, a harag és a bűntudat; tagadás és elfojtások; a manipulatív viselkedés és a játszmák; a mély bizalmatlanság; a sérült intimitás; szexuális diszfunkció, továbbá társuló fizikai és mentális zavarok mind jelen lehetnek életükben, működési módjukban, személyiségükben.
Kialakulásában fontos tényezők lehetnek a származási családban megélt problémák, az ott tapasztalt kapcsolati mintázat, a bizonytalan kötődés. Később ezzel összhangban álló választások jellemezhetik az egyént, mivel ebben az ismerős „világban” tud kiigazodni, és egy egészséges partnerrel való találkozás esetén, akin nem kell mindenáron segíteni, sokszor nem is tudja, hogy mit tegyen. Megjelenhet benne egy nagyfokú bizonytalanság, hogy ki is ő ebben a kapcsolati helyzetben, vagy éppenséggel egy félelem attól, hogy saját működése miatt a másik majd előbb-utóbb elhagyja. Gyakrabban érint nőket mint férfiakat ez a típusú viselkedési addikció, melynek oka a nők hátrányosabb gazdasági, társadalmi státusza, a velük kapcsolatos tradíciók, feladataikkal kapcsolatos irreális elvárások.
Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (OCSTGYVK), mint a Budapest Szociális Szakmafejlesztési Hálózat (BSZSZH) család- és gyermekjóléti szolgáltatások munkacsoportjának vezetője 2025. február 12-én megtartotta az év első tematikus szakmai rendezvényét.
A szakmai nap fókuszában a családon belüli erőszakot, abúzust elszenvedők segítésének aktuális kérdései, illetve a számukra biztosított segítő szolgáltatások álltak.
A témaválasztás aktualitást az adta, hogy -véleményem szerint- az utóbbi években a szociális- és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek egyre inkább szembesültek a magyar társadalom anómiás folyamatainak erősödésével, melyek erőteljesen manifesztálódtak a családon belüli erőszak, bántalmazás, abúzus különböző formáiban, illetve a segítőkkel szembeni ügyfélagresszió fokozódásában.
A szakmai nap házigazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata volt, a szervezésbe az Ökomenikus Segélyszervezet az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) és a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete (MACSGYOE) is bekapcsolódott. A program teltházzal zajlott le, közel 100 segítő szakember részvételével.
A szakmai nap indításaként Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szakmai és módszertani igazgatója a bántalmazás, illetve az abúzus jeleinek korai felismerésről, a preventív beavatkozások szükségességéről és lehetőségeiről tartott előadást.
Ezután az áldozatokkal való hatékony, ügyfélközpontú kommunikáció gyakorlatát példákon keresztül ismertette Sándor-Lenkei Aida, az Ökumenikus Segélyszervezet, Krízisambulanciájának vezetője.
Kloppné Molnár Andrea az OKIT vezetője előadásában az országos kríziskezelő hálózat működésének tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
A kríziskezelés jogi aspektusait, a kapcsolattartáshoz, illetve a távoltartáshoz kapcsolódóan Dr. Horváth Lőrinc, OKIT jogásza elemezte.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának komplex áldozatsegítő-lakhatási pilot programjáról Szalai-Komka Norbert az OCSTGYVK intézményvezetője, a BSZSZH munkacsoport vezetője mutatta be.
A záróelőadás keretében Busi Zoltán, a munkacsoport módszertani munkatársa a család és gyermekjóléti szolgáltatók körében megjelenő ügyfélagresszió mintázatait egy empirikus kutatás tapasztalatain keresztül ismertette.
A szakmai nap délelőtti és délután előadásai közé tematikus szakmai csoportmunka ékelődött be, ahol a résztvevők, három csoportra szétválva, a délelőtti előadásokon elhangzottokat és
saját tapasztalataikat, esetleges kérdéseiket tudták egymással megosztani, illetve az előadók részvételével feldolgozni. A csoportokon a párkapcsolati erőszak dinamikájáról volt szó, amelyet ismerni kell a szakszerű áldozatvédelem érdekében.
Minden jelen lévő segítő kollégának ez úton is köszönjük, a szakmai napon való aktív részvételt!
Szalai-Komka Norbert
Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Intézményvezetője
BUSZSZH Család- és Gyermekjóléti szolgáltatás munkacsoport vezető
Fotók
Fontos linkek a témában
1. OKIT
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában Magyarországról ingyenesen elérhető a következő telefonszámon és e-mail címen:
+36 80 20 55 20
okit@segelyszervezet.hu
2. Mobilalkalmazás
Már elérhető a legnagyobb app áruházakban a Vodafone Magyarország Alapítvány fejlesztése, az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben készített, a kapcsolati erőszak áldozatait segítő Bright Sky HU ingyenes mobilalkalmazás. Megkönnyíti a segítségkérést és edkutív funkcióval is rendelkezik.
3. https://segelyszervezet.hu/kiknek-segitunk/aszeretetnemart/
A segélyszervezet oldala kisfilmekkel, hasznos tartalmakkal, online segítségkérési lehetőséggel.
4. Áldozatsegítő Központok
5. Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület NANE Egyesület
6. nokjoga.hu
Ezen a honlapon a nők elleni erőszak áldozatai, az áldozatok segítői, az áldozatok védelmére hivatott szakemberek és döntéshozók, valamint a sajtó munkatársai találhatnak tájékoztatást.
7. aldozatokjogai.hu
Ez a honlap bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek készült: milyen jogok illetik meg áldozatokat, és hogyan zajlanak a hivatalos folyamatok (feljelentés és a bírósági eljárás).