2025. március 27-én a Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat (BUSZSZH) Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportja intézménylátogatást szervezett a Kaposi Mór Oktatókórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum Töröcskei Rehabilitációs Részlegébe.
2025. március 27-én a Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat (BUSZSZH) Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportja intézménylátogatást szervezett a Kaposi Mór Oktatókórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum Töröcskei Rehabilitációs Részlegébe. A szakmai programon a főváros területén dolgozó szociális szakemberek saját élményű módszerdemonstrációs foglalkozások keretében is megismerkedhettek az intézményben folyó komplex terápiás programmal.
2024 januárjában megújult szakmai programmal indult a Töröcskei Pszichiátriai és Addiktológiai Rehabilitációs Központ, melynek célcsoportját a duáldiagnózissal rendelkező, pszichiátriai és addiktológiai zavarral élő kliensek képezik, országos felvételi területtel. A komplex terápiás program alapját a terápiás közösségi modell adja, amelyet modern csoportos és egyéni pszichoterápiás módszerekkel és kapcsolat fókuszú állatasszisztált terápiával egészítenek ki, szükség szerinti gyógyszeres támogatás mellett. A terápia bentlakásos formában, 6-10 hónapos időtartamban történik, érvényes TAJ kártyával rendelkezők számára ingyenes elérhetőséggel. A rehabilitációs részleg maximális létszáma 24 fő, 18-60 éves kor közötti nők és férfiak számára egyaránt nyitott. A terápiás folyamat fontos elemei a napirend, az egészséges életritmus kialakítása, a felelősségek vállalása, a munkaterápia, a családdal való munka és a visszaesés-megelőzés.
Az intézményt az ott dolgozó multidiszciplináris team tagjai (pszichiáter szakorvos, klinikai szakpszichológusok, szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek, saját élményű segítők, szakápolók, nővérek) és a kliensek közösen mutatták be a jelenlévőknek, előbbiek a szakmai tartalomra, az alkalmazott munkamódszerekre, az eddigi tapasztalatokra, utóbbiak pedig a mindennapok személyes megélésének megosztására fókuszálva. A budapesti szakembereknek már ekkor lehetőségük volt kérdéseik feltételére, és intenzív párbeszéd kezdődött el a stáb, a rehabilitációban résztvevők és a programra érkező kollégáink között, akik nagy érdeklődést mutattak az elmondottak iránt. Ezt követően pedig közelebbről is megismerkedhettek a kapcsolat fókuszú kutyás és lovas terápiával, továbbá az élmény- és a dráma alapú terápiás módszerekkel.
Kutyás terápián a bentlakó közösség tagjai közül bárki részt vehet, aki a fizikai és mentális állapot alapstabilizálódásának eléréséhez szükséges, úgynevezett inkubátor szakaszt már teljesítette. A kutyák a csoporton kívül is jelen vannak a rehabilitációs központban, és a terápia részeként időszakosan kijelölt felelős gondoskodik jóllétükről. A terápia fókuszában az állatok által nyújtott tükör, az énhatékonyság megélése, az asszertivitás, a határokkal való munka, az alapvető szükségletek felismerése, kifejezése, a józanul megélt játék és öröm állnak.
A lovas terápia esetében mindezeken felül a szorongásoldás és az önkontroll fejlesztése is hangsúlyos. Az állatokkal a földi munka és a lovaglás során is kapcsolódást élhetnek meg a kliensek, akik a rehabilitáció első szakaszától (30. nap) vehetnek részt ezen a típusú foglalkozáson. Az intézmény célja egy saját helyszín kialakítása a lovas terápiához, ennek munkálatai folyamatban vannak. További tervük a farmterápia megvalósítása, többféle állatfajjal, ahol a terápiás program része lenne az állatok gondozási feladatainak az ellátása is.
A terápiás lovakkal kapcsolatos munka azért is nagyszerű, mert általa olyan klienseket is motiválttá lehet tenni, akik az érzelemkifejezés, társas kapcsolódás terén komoly nehézségekkel küzdenek. A munkacsoport tagjai saját bőrükön tapasztalhatták, hogy akár egy háromnegyed órás foglalkozás alatt is jelentős önismereti folyamatok indulhatnak be. A ló kiválasztása, bizalmának megnyerése, tiszteletének kivívása, majd irányítása mind nyugalmat, figyelem-koncentrációt igényelt, emellett rá kellett jönnünk arra is, hogy a feladatok helyes elvégzése időbe telik, a kezdeti próbálkozások nem mindig eredményesek, de támogatással, türelemmel létrejöhet a ló és ember közötti gyógyító kapcsolat, valamint a közösségen belüli együttműködés.
A dráma foglalkozáson játékos feladatok segítségével a koncentráció fejlesztését, a testben és térben való komfortérzet növekedését, a verbális és nonverbális önkifejezést és a csoportkohézió erősödését tapasztalhatják meg a kliensek. Az intézménylátogatáson részt vevő szakemberek több ilyen feladatot kipróbálhattak a helyszínen. Bizonyos szerepekbe helyezkedve, állóképekbe rendeződve, kreativitásukat és alkotókészségüket igénybe véve voltak jelen a terápiás programelem során. Sok nevetéssel és a felszabadultság élményével együtt a kapcsolódási, kommunikációs és önfeltárási nehézségek beazonosítása is jellemezte a foglalkozást.
A komfortzónából való kilépésre az élményterápia alkalmával is lehetősége volt a látogatóknak. Bekötött szemmel kellett egymást vezetniük az udvar kijelölt szakaszán, majd egy képzeletbeli “bombát” kellett közösen hatástalanítaniuk, különböző nehezítő tényezők figyelembevételével, néhány kézhez kapott eszköz segítségével. A résztvevők átélhették, hogyan tudnak közösségként hatékonyan együttműködni, jól segíteni egymást, kooperatívan, a maguk és mások erősségeire támaszkodva feladatot megoldani. Saját élmény szinten ez a módszerdemonstrációs elem a szakemberek számára egyben arra is rálátást tudott biztosítani, hogy segítői kompetenciáik mely területén van esetleg még feladatuk. A jelenlévők valóban megtapasztalhatták, hogy az élményekbe csomagolt információk mennyivel hatékonyabban képesek eljutni a személyekhez.
A szakmai napot egy közös összegzéssel zárta az intézmény stábja, a Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat Addiktológiai Munkacsoportjának koordinátorai és a Budapestről érkező szakemberek. Fontos visszajelzések érkeztek a foglalkozások során személyesen megélt tapasztalatokról, illetve az ezeket vezetőktől a módszerek rehabilitációs folyamatban történő szerepét és hatékonyságát illetően. A jelenlévők megbizonyosodhattak arról, hogy a Töröcskei Rehabilitációs Részlegben folyó terápiás munka garancia arra, hogy az addiktológiai problémákban, és akár ezek mellett más mentális zavarokban (pl. hangulat-, szorongásos- vagy személyiségzavarokban) egyidejűleg érintett kliensek korszerű, sokrétű, szakmailag megalapozott és legfőképpen hatékony ellátást kaphatnak az intézményben.
A program egyúttal arra is bizonyságul szolgált, hogy a BUSZSZH Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportjának szakmai programjai között kiemelt fontosságúak az intézménylátogatások, mivel a szakemberek így személyesen nyerhetnek bepillantást az ország különböző pontjain működő létesítmények mindennapjaiba, és ennek segítségével célzottan ajánlhatják azokat addiktológiai rehabilitációra szoruló ellátottjaik számára.
Sós Eszter
MMSZ Fogadó Pszichoszociális Szolgálat
Dizseri- Horváth Réka
MRE KIMM Drogterápiás Otthona
A Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat (BUSZSZH) Szenvedélybeteg-Ellátó Munkacsoportjának koordinátorai